A kutatásban résztvevők tapasztalataikról, a nehézségekről és örömökről egyaránt beszámolnak itt. A látogatók a blogban már most megtippelgetik a végeredményt, azt, hogy szerintük mekkora Győr ökolábnyoma.
Sokakban nyilván felmerül a kérdés: miért foglalkoznak az ökolábnyomot számolók szabadidejüket feláldozva azzal, hosszadalmas adatgyűjtés és bonyolult számolás után végül kapjanak egy „számot”. Hiszen a végeredmény, Győr ökológiai lábnyoma a legtöbb ember számára nem fog ennél többet jelenteni. Azonban ez az egyszerűnek tűnő szám várhatóan nagyon is lényeges dolgokra hívja fel a lakosság figyelmét – megmutatja, hogy milyen mértékben vesszük igénybe bolygónk és közvetlen lakóhelyünk természeti erőforrásait. A szemlélet megértéséhez, így az ökológiai lábnyom, vagy annak mértékegységéül szolgáló globális hektár fogalmának megértéséhez is nagy segítséget ad a www.gyorlabnyom.blogspot.com oldalon elérhető blog. Az érdeklődők itt pontos képet kapnak arról, honnan származik a számítás ötlete, milyen előzményei voltak, hogyan fogtak hozzá a kutatók az adatok begyűjtéséhez, milyen nehézségekbe ütköztek, hol tartanak most, illetve arra is választ kaphatunk, mit várnak a számítás végeredményétől.
„A puding próbája az evés” alapon a győri Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának tagjai 2010 februárjában már kiszámították a Győrben, az egyetemen megrendezett Országos Pénzügyi Esettanulmányi Verseny ökolábnyomát, így megfelelő tapasztalatot szereztek az adatok feldolgozásában. Győr ökolábnyomának kiszámolásánál így inkább az adatok összegyűjtése jelenti a problémát. Bár Magyarországon is működik Központi Statisztikai Hivatal, a szükséges (fogyasztási-, felhasználási, közlekedési és hulladék-) adatok a nyilvántartásokban nem találhatók meg olyan részletezettséggel, ahogy az a londoni ökológiai lábnyom számítás során rendelkezésre állt. Ugyanez a probléma jelentkezik akkor is, ha az egyes szervezetektől (cégektől, hivataloktól) közvetlenül kérnek adatokat. Ezen adatok szolgáltatására törvényi kötelezettség nincsen, az adatok kért összegyűjtése pedig meglehetősen nagy munka. Feltehetjük magunknak a kérdést, mi áldoznánk időt arra, hogy a nyári szabadságolások kellős közepén a rendelkezésre álló időnket 2009-es papírok bogarászásával töltsük? A válasz valószínűleg egyértelmű nem lenne... Ennek ellenére – szerencsés és meglepő módon – sok a segítőkész szervezet. A kutatók tehát meglehetősen „nagy fába vágták a fejszéjüket”, mivel azonban környezettudatosan állnak hozzá a dolgokhoz, mind a kérdőíves felméréseket, mind a levelezést elektronikus úton végzik.
A lakosságnak lehetősége van arra, hogy megtippelje a számítás végeredményét. Az erre a célra létrehozott kérdőív a kutatást végző Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egyesület honlapjáról (www.iffegyesulet.hu) indítható, de a számítást szakmai tanácsadással támogató CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. webes felületéről (www.cgpartners.hu) is közvetlenül elérhető. Aki pedig a legjobb becslést adja Győr Város ökológiai lábnyomára, bekerül a kutatást bemutató kiadványba is.