Az egyházakat, két határon túli magyarokat képviselő szervezetet, a Professzorok Batthyány Körét, a nagycsaládosokat, egy nyugdíjas egyesületet és a civil összefogás fórumot vonja be a Fidesz és a KNDP az új alkotmány előkészítésébe. Gulyás Gergely, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke azt mondta, a szervezeteket mostanában kérik fel hivatalosan.

Arra a kérdésre, hogy a felkérés alapján nagyobb teret szánnak-e például az egyházaknak és a határon túli magyaroknak az alkotmányban, Gulyás Gergely azt válaszolta, az ő meglátásaik különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi kormánypártok esetében. A politikus azonban hozzátette, nem gondolják, hogy a Fidesz és a KDNP által felkért véleménynyilvánítók megjegyzései nagyobb súllyal esnének a latba, mint a megfelelő ellenzéki frakciók által kiválasztott szervezetek hozzászólásai.

Tizenöt helyett az ellenzék felkérésére tizennégy szervezet mondhatja el majd a véleményét hivatalosan: a természetvédők szövetségét ugyanis az LMP és az MSZP is felkérte. A szocialisták is kérik nyugdíjas szervezet véleményt, valamint az MSZOSZ-ét, a társadalmi unióét és a mozgáskorlátozottak egyesületeinek szövetségét. Az LMP a levegő Munkacsoportot, a Méltóságot Mindenkinek mozgalmat, TASZ-t, és a Védegyletet kérte még fel. A Jobbik listáját a Krónika egyelőre nem tudta megismerni.

A szervezeteknek nagyjából egy hónapjuk van arra, hogy véleményt mondjanak – a jelenlegi alkotmányhoz képest kell állást foglalniuk. A Krónika több megnevezett szervezetet felhívott, de egyelőre senki sem tudott konkrétumokat mondani. A tervek szerint a koncepció kidolgozásakor egyszer konzultálnak a szervezetekkel, majd az új alkotmány szövegezéskor mondhatnak ismét véleményt. A társadalmi szervezetek bevonását javasló LMP szerint az egyszeri konzultáció kevés. Schiffer András, frakcióvezető szerint ez a módszer „megint csak a kipipálásra jó”, és „nyilvánvalóan nevetséges”. „Mi a javaslatunkat azért tettük meg, hogy az egész alkotmányozás folyamata minél szélesebb alapokon álljon és minél több olyan szaktudást is be lehessen csatornázni, ami nem feltétlenül van meg a pártoknál” – mondta az LMP-s politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem kell népszavazást tartani az új alkotmányról, az LMP szerint viszont igen. A legkisebb ellenzéki párt ennek ellenére nem szervezkedik a népszavazás kiírásáért.

A tervek szerint decemberre készül el az új alkotmány koncepciója, amelyről aztán az Országgyűlés szavaz. Ezután kezdődik az alaptörvény megszövegezése, így a kész tervezetről parlamenti vitája tavasszal kezdődhet, és legkorábban a tavasz második felében fogadhatják el – mondta Gulyás Gergely fideszes politikus. A kormánypárt szerint ennyi idő elég az alkotmányozási folyamathoz, az LMP azonban ebben is ellentétes véleményen van.