Az elektronikus eljárás és a közbeszerzési moratórium az érintettek, a szabálytalanságok miatt kiszabott több milliós bírságok pedig a közvélemény idegei borzolták. Ötmillióra büntették a BKV-t, mert a cég megsértette a közbeszerzési törvényt, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-t hétmillióra büntették a fürdő beléptetési rendszerének kiépítésére kiírt, milliárdos pályázat körüli visszaélések miatt. Büntették a MÁV-ot is, például a rádiókommunikációs tender miatt, de az Index megírta azt is: több mint húszmilliárdot fizetett a MÁV az elmúlt hat évben informatikai fejlesztésekre a saját leányvállalatának, de csak egy milliárd forintnyi szerződés jött létre közbeszerzéssel.

Tóth István János korrupciókutató korábban azt mondta: tele van korrupciós kockázattal a magyar közélet, a rendőrségtől a bíróságig, a közbeszerzésektől az engedélykiadásig, a törvényhozástól a pályáztatásig. Mint korábban beszámoltunk róla, a hazai és nemzetközi szervezetek kutatásai szerint a közbeszerzések maximum tíz százaléka szabályos, a korrupció valamilyen formája pedig három ügyből kettőben megjelenik. A Transparency International becslése szerint a zsebből-zsebbe vándorló összegek 25 százalékkal drágítják meg a közbeszerzéseket. A civil szervezet még májusban egy ötpontos, korrupcióelleni javaslatcsomagot tett le az új kormány asztalára. Marschall Miklós, a szervezet európai regionális igazgatója akkor ezt mondta. „Felmérésekből tudjuk, hogy a tenderek 65-70 százaléka korrupcióval érintett, 400 milliárd forintot veszít az ország évente.”

A csomagban szerepelt például a közbeszerzési rendszer teljes átszabása. A parlament az utolsó ülésnapon fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását. A kormányzat célja az, hogy helyzetbe hozza a kis és középvállalkozásokat. Azt már a kampányban megígérte Orbán Viktor pártelnök, hogy néhány éven belül a magyar többségi tulajdonú vállalatok a jelenleginél nagyobb arányban lehetnek nyertesek, és legalább fele részben részesedhetnek az uniós pályázati forrásokból.

A törvény alapján a közbeszerzési eljárásból kizárják majd azt a céget, amelyik nem fizet időben az alvállalkozóinak. Így várhatóan nem lesz például útvisszabontás, az, amivel mostanában az alvállalkozók tiltakoznak a kifizetetlen számlák miatt. Az MSZP a parlamentben azt mondta, a javaslatcsomag céljával egyetért, de az nem szolgálja az átláthatóságot. A Transparency International is bírálta a javaslat több pontját, úgy látja, van számos pozitív módosítás, de összességében nem elég a korrupció elleni küzdelemhez.