A tavaly ősszel megalakult Nemzeti Versenyképességi Tanácsról elmondta, a hét tagú szakmai konzultációs és előkészítő testület márciusi első ülésén a Világbank Doing Business felmérése alapján áttekintette az ország versenyképességi helyzetét, és úgy ítélte meg, hogy rövid távon lépéseket kell tenni a villamos hálózatra való csatlakozás, a kisebbségi tulajdonos védelme, az adófizetés adminisztrációs terhei, a cégalapítási folyamat, az építési engedélyezés és a fizetésképtelenség rendezése területén az üzleti környezet, a versenyképesség javítása érdekében.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény megerősít több olyan pénzügyi szabályt is, amely a versenyképességet segíti, és feladata ellátására alkotmányos mandátumot is ad a számvevőszéknek.
A közpénzt felhasználóknak, a közvagyonnal gazdálkodóknak alkotmányos kötelezettségük a célszerűséget és az eredményességet szem előtt tartani. Az ÁSz elnöke kitért arra, hogy a számvevők az ellenőrzés mellett elemzéseket is végeznek a közpénzek, a közvagyon felhasználásáról.
Egyre több ráfordítás, mérhető eredmény nélkül
Példaként említette a kutatás-fejlesztés-innováció területén végzett elemzésüket, amelyben arra a megállapításra jutottak az európai összevont innovációs index alapján, hogy Magyarország egyre többet fordít erre a területre mérhető eredmény nélkül, ami többnyire annak tudható be, hogy a kkv-szektor kismértékben kapcsolódik be a munkába.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki tagja a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak, arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatás és a gazdaság nagy mértékben eltávolodott egymástól, példaként említette, hogy az ÁSZ elnök által is hangsúlyozott közpénzügy nem szerepel a felsőoktatási szakok között.
A gyakorlat nem igazolta az elméletet
Az MKIK elnöke szerint a gyakorlatban nem igazolódott be, hogy az olcsó munkaerő vonzza a tőkét, a munkaerő és a versenyképesség közötti viszonyban a hozzáadott érték, a termelékenység a meghatározó. Elmondta, bérfelzárkóztatásra szükség van. Közölte, a januári minimálbér emelés a gazdaságban nem okozott kárt, az intézkedés végrehajtása többnyire a kis cégeknek jelentett terhet, a nagyobb vállalatok az emelés többletét az közteher mérsékléséből fedezni tudták.
A kamara elnöke szólt arról is, hogy a magyar gazdaságból 70-80 ezer munkavállaló hiányzik, miközben 300 ezer, többnyire jól képzett magyar munkavállaló dolgozik külföldön, őket vissza kell hozni, és csökkenteni kell a kiáramlásukat.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség növeléséért még sokat kell tennie a kormánynak, az alapokat az ország megteremtette, a költségvetésben is van erre mozgástér. Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a bérnövekedés nemcsak motiváló tényező a munkavállalóknak, hanem segíti a gazdaság fehéredését is.