2017.12.15., péntek
Valér napja

Hirdetések

Tévedésben a munkáltatók: nem szabad a pálya a közösségi oldalakon

2017. október 02. | Forrás: adózóna.hu
A közösségi oldalak elterjedésével egyre nagyobb a csábítás, hogy a munkáltatók ezeken a platformokon előzetesen információt gyűjtsenek az állásra jelentkezőkről. Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek.

Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport.

A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet. Ezeket tekintik át Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei az iroda szakmai blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében.

A közösségi oldalak elterjedésével egyre nagyobb a csábítás, hogy a munkáltatók ezeken a platformokon előzetesen információt gyűjtsenek az állásra jelentkezőkről. Ez a magatartás azonban adatkezelésnek minősül, amihez megfelelő jogalap szükséges, így tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek. A 29-es Munkacsoport szerint ilyenkor megfelelő jogalap lehet a jogos érdek, de csak abban az esetben, ha az álláshoz valamilyen okból szükséges a jelentkezőről elérhető információk előzetes átvizsgálása, és ha a jelentkezőket erről megfelelő módon – például az álláshirdetés szövegében – tájékoztatják.

A felvételi eljárás során gyűjtött személyes adatokat törölni kell, amint nyilvánvalóvá válik, hogy az érintett személy nem kerül kiválasztásra, vagy az állásajánlatot visszautasítja.

A 29-es Munkacsoport a munkaviszony fennállása alatti megfigyelés kapcsán kiemeli, hogy tilos a munkavállalókat általános jelleggel a közösségi oldalakon monitorozni. A munkáltató továbbá nem kérheti a munkavállalóitól, hogy adjanak hozzáférést olyan információkhoz, amelyeket a munkavállalók osztanak meg másokkal a közösségi oldalakon.

Hagyományosan az elektronikus kommunikáció munkahelyi megfigyelése jelentette a legnagyobb fenyegetést a munkavállalók adatvédelmi jogaira, ami a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak fokozódott. Manapság már számos olyan szoftver létezik, amelyekkel észrevétlenül nyomon lehet követni a munkavállalók számítógépes (e-mail, internet) és egyéb eszközhasználatát. A 29-es Munkacsoport javaslata szerint függetlenül az alkalmazandó technológiától a jogos érdekre mint jogalapra csak abban az esetben lehet az ilyen típusú adatkezeléseknél hivatkozni, ha az adatkezelő mérlegeli az alkalmazandó technológia arányosságát, azaz felméri, hogy az alkalmazandó technológia nem jelent-e aránytalan beavatkozást az érintettek magánszférájába, valamint, hogy van-e lehetőség további intézkedésekre, amelyek az adatkezelés volumenét és munkavállalókra gyakorolt hatását minimalizálja. Ennek felmérésére sor kerülhet például előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat keretében.

A 29-es Munkacsoport azt is kiemeli, hogy a munkáltatók kötelesek belső szabályzatokat elfogadni az információtechnológiai és kommunikációs eszközök munkahelyi használatáról, világosan részletezve az alkalmazott adatkezeléseket.

Ezen eszközök vonatkozásában a vélemény hangsúlyozza a szubszidiaritás elvének betartását, és a felderítés helyett a megelőzésre helyezi a hangsúlyt (például egyes tiltott weboldalak letöltésének megakadályozása az internethasználat megfigyelése helyett).

címkék |
2017. október 02. | Forrás: adózóna.hu
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Kinek küldi?
E-mail címe:

Hirdetés