HÍRCITY - regionális, gazdasági video-hírportál

Győri Smart Kórház - Szintézis adomány ( videó) - A győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház évek óta tartó digitális fejlesztéséhez, úgynevezett smart kórházzá válásához járult hozzá adományával a Szintézis Zrt. A győri informatikai vállalkozás a megújuló energia használata révén elért megtakarítását ajánlotta fel a régió legnagyobb kórházának. Az adomány a kórházi műtőblokkba kerül, ahol orvosok és ápolók munkáját fogja segíteni. // 29 rezidens választotta az idén a győri kórházat (videó) - A szakorvos-jelöltek szívesen jönnek a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházba. Ez derült ki azon a találkozón, ahol Dr. Tamás László János, a győri kórház főigazgató főorvosa adott tájékoztatást az ötéves szakmai felkészülésüket megkezdő rezidenseknek. A fiatal orvosok többsége a kórház magas szakmai színvonalát jelölte meg választása indokaként. // Tudj meg többet az egészségről! - Tudásépítők kezdték meg működésüket Győrben a Batthyányi tér 4. szám alatt. A diplomás ápolókból álló egészségügyi tanácsadó szolgálat a szülésre való felkészítéstől a logopédiai, dietatikai szolgáltatások sokaságával várja azokat, akik egészségtudatosan szeretnének élni. // Nyári László díjas: Dr.Szepesváry Zsolt, urológus (videó) - Eltökélten orvos akart lenni. Az urológiát a Honvédkorházban ismerte meg. Európai és magyar szakvizsgálval is rendelkezik. 2012 óta a győri Petz Aladár kórház urológiai sebészetén dolgozik. Osztályvezető főorvosként büszke a csapatára, tisztelettel tekint elődeire. Dr. Szepesváry Zsolt a Semmelweis-napon vehette át a győri kórház legrangosabb elismerését, a Nyári László díjat. // Nyári László díjas: Dr. Beke Ágnes, gyermekneurológus (videó) - Dr. Beke Ágnes gyermekorvosnak készült világ életében. Csecsemőktől a tinédzserekig jönnek hozzá azok, akiknek szülei egyedül nem boldogulnának idegrendszeri gondokkal küszködő gyermekeikkel. Beke Ágnes rendelőjében egyre több a kis beteg. A változó világ a gyermekeken is otthagyja névjegyét. A főorvos asszony pedig segít. Ez élteti, ezért lehet a kórház elismert Nyári László díjasa. // Nyári László díjas: Virág Renáta, főnővér (videó) - 26 éve lépett be a győri kórház koraszülött intenzív centrumába,hogy apró életekre vigyázzon. Nagyszerű orvosok, kiváló nővérek között vált a Petz-kórház PIC centrumának főnévérévé. Ma ő tanítja az új generációt, miközben minden idegszálával figyeli az inkubátor-lakók rezdüléseit. Szülők százai hálásak neki. Virág Renáta a győri kórház nyári László díját a Semmelweis-napon vette át. // 2,5 milliárd forint maradhatott a Google és a Facebook zsebében - A Google és a Facebook óriási összegeket keres azon, hogy magyar felhasználóknak tesz közzé reklámokat, de adókat nem fizet ez után, ezért ez világviszonylatban is úttörő kezdeményezésnek számított a megsarcolásukra.Komoly összeget vihettek ki az országból az amerikai techóriások tavaly. // Rossz hírt közölt az Európai Autógyártók Szövetsége - Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete csütörtökön közölte, immár arra számít, hogy tavalyhoz képest idén egy százalékkal, valamivel több mint 15 millióra csökken a forgalomba helyezett új személyautók száma. Eddig egyszázalékos növekedést várt az ACEA // Mélyponton a munkanélküliség - A március-májusi időszak átlagában, 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). // Kórházi fejlesztés - 21.századi diagnosztika (videó) - Az Európai Unió által támogatott, országos egészségügyi fejlesztési projekt zárására került ma sor a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban, ahol az egészségügyi kormányzat képviselői és a győri kórház vezetése értékelte a sikeres projektet, és avatta fel a felújított patológiai osztályt és csőposta rendszert. // Semmelweis - nap: díjesővel (videó) - Nagyszabású ünnepséget rendezett a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a Semmelweis-napon a Nemzeti Színházban. A gyógyítók legnagyobb ünnepén került sor a kórházi dolgozók elismerésére, a kitüntetések átadására. Az idei orvosi életműdíjat Prof.Dr. Rácz István, a kórház tudományos igazgatóhelyettese, a gasztroenterológiai osztály vezető főorvosa vehette át. // Sürgősségi betegellátás - ezt kell tudni! (videó) - Ma van a Sürgősségi Betegellátás Világnapja. Ez alkalomból a győri Petz Aladár kórház reggel 8 és 10 óra között fogadta az ellátás iránt érdeklődőket, magán embereket és sajtó munkatársakat. Az osztály nagy szervezettséggel dolgozik, de a betegeknek is tudniuk kell, hogy ide csak valóban sürgős esetben forduljanak. Így tud hatékonyan működni és életeket menteni az SBO. // Ápolók: egy életen át tanulnak (videó) - Nemcsak az orvostudomány, hanem vele az ápolási szakma is szakadatlanul fejlődik. A győri Petz Aladár kórház évente megrendezi az ápolók fejlesztését szolgáló tudományos és szakmai konferenciát, hogy tanulási, előadói lehetőséget biztosítson az ápolók számára. A szakmai nap jelentősen hozzájárul a betegek európai szintű ellátásához. // A magyarok háromnegyede szerint előnyös, hogy EU-tagok vagyunk - A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát - ez olvasható ki a Závecz Research friss kutatásából, amelyet a 24.hu megbízásából készítettek.A kutatás szerint még a megkérdezett Fidesz-szavazók 73 százaléka is nagyon előnyösnek tartja, hogy Magyarország EU-tag. Az ellenzéki szavazók 88 százaléka gondolja ezt így. // Óriási teret hódítanak az "okoskenyerek" - A Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója szerint egyre nő az "okoskenyerek" piaca Magyarországon.Ilyen terméknek nevezik azokat az élelmiszereket, amelyek tudományosan igazoltan kedvező élettani, egészséget támogató, vagy a betegségek kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk is van. // Nem kapta meg Magyarország a felminősítést a Moody's-tól - A Moody's-nál Magyarország a Baa3 kategóriában szerepel, ez a befektetésre ajánlott kategória legalsó szintje. Ugyanebben a kategóriában szerepeltünk idén februárig a másik két nagy hitelminősítőnél is, de akkor a Standard&Poor’s és a Fitch is egy szinttel feljebb sorolta a gazdaságunkat. //

Hirdetések

2019.10.16., szerda
Gál napja

Tóvári titkai (video)

2009. január 09. | Forrás: Hírcity
100 éves lenne, ha élne. Tóvári Tóth István festőművész alkotásaiból nyílit kiállítás január 9-én a győri Eszterházy-palotában. A tárlat márciius 8-ig látogatható.

Tóvári Tóth István Pozsonyban született, de kisgyermekkorától Győrben élt. Az alap-és középfokú iskoláit itt végezte, majd Szőnyi István előkészítő osztályába járt. 1931 és 1935 között a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult, 1936-tól végleg Győrben élt.

Ekkor rendezte első önálló tárlatát a városban. 1942-ben Budapesten is bemutatkozott, a Műbarátban, amely jelentős szakmai sikert eredményezett. Dési Huber István e kiállítása alapján hívta meg a Képzőművészek Új Társaságába, így az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban e csoport állandó kiállítója lett. Mire azonban vásárolni kezdték volna műveit, amivel megalapozhatta volna az egzisztenciáját, kitört a háború, s gyökeresen megváltozott az élete. Hogy alkotni tudjon, és családját is el tudja tartani, tisztviselő munkát vállalt a RÁBA-gyárban, ahol dekoratőrként dolgozott, majd 1949-ben létrehozott egy szabadiskolát, amit 1963-ig ő vezetett. Itt festő és szobrász tagozat is működött, s a tanulók - alkotni vágyó amatőr festők, művészeti pályára készülő tehetséges fiatalok - gyakorlati és elméleti képzésben is részesültek. Közülük később néhányan komoly művészek lettek. 1931-ben jelentkezett Rudnay osztályába, és egyből a felsőbb évesek műtermét használhatta. Rudnay komor világa és a maga szociális érzékenysége határozta meg első alkotói korszakát, amelyet sötét színvilág, valamint a téma mély átérzéssel való megjelenítése jellemez. A negyvenes években Szőnyi meleg színvilága, líraisága, a hétköznapit átlényegítő alkotói felfogása volt hatással művészetére, amelybe az impresszionizmus eredményeit kívánta beleintegrálni. Képei fokozatosan kivilágosodtak, a vörös, sárga, kék színek kezdtek dominálni rajtuk, és a fénnyel átitatott színek gazdagon áramoltak szét képein. Tájképfestő lett, de családtagjait, rokonait is gyakran megörökítette, önarcképeket, csendéleteket és életképeket is festett.

1948-ban az egész országban felbomlottak a korábbi művészeti szervezetek, és a megyékben élő képzőművészek számára egyetlen lehetőség adódott a kiállításokon való részvételre, a rangosabb közös művészeti rendezvényekre, a Megyei Képzőművészeti Csoportba való tömörülés. Hosszú küzdelem után ez városi munkacsoportokra szakadt, így Győrött is létrejött egy önálló művészeti szervezet. Az 1960-as évekig Tóvárin kívül itt két jelentősebb festő alkotott még, Patay Éva és Cziráki Lajos. A 40-es évek végére festészete felszabadult, s Bonnard felfogásával rokon képek sokasága született. Témái a mindennapi világ megannyi lírai pillanata, a napsütötte hegyoldalak, faluvégi tájak, vízpartok, a földeken dolgozó parasztok.

E korszak az 1950-es években is tartott, csak a témaválasztásban a falusi élet és a gyárakban dolgozó ember ábrázolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Fehér tehén című művéhez hasonló képeiért, amely a Magyar Nemzeti Galériába került, 1958-ban Munkácsy-díjat kapott. Az ötvenes évek végén innen indul tovább egy erősebben absztrahált, geometrikus képi rend irányába, amit a maga korában lázadásként értelmeztek, ezért kénytelen volt az egyszerű, közérthető nyelvnél és témánál maradni. Képein a gyász, a temetés új témaként jelent meg, a táji elemek, háztetők, hegyoldalak vastag kontúrokat kaptak, a színek erőteljes kontrasztokból bontakoztak ki. Ezt az irányt vitte tovább az elkövetkezendő évtizedekben. Realista maradt, de a szerkezetiség egyre fontosabb helyet kapott festészetében.

Az úgynevezett színes realizmus – a szocialista realizmus egy modernebb, szerkezetesebb és színesebb, saját atmoszférát teremtő iránya - ezután jelentkezett művészetében, szemben a negyvenes évek "színköltészetével". A formák mindinkább leegyszerűsödtek, kevesebb elemet, de kontrasztosabb színeket használt, és a vastagodó kontúrok egyre nagyobb szerephez jutottak képein, amelyeken a Szigetköz és a Rábaköz jellegzetes tájai és alakjai jelentek meg. A természet és az ember viszonya érdekelte, de a saját személyes élményein keresztül kívánta bemutatni mindezeket. A 70-es években festett művein alapszerkezetére redukálta a táj-és látványelemeket, és széles kontúrokkal fűzte össze új egésszé. A színek, a fény-levegő témák foglalkoztatták, és a letisztított szerkezetek élményszerű látvánnyá alakítása. Háztetőket és utcákat festett, kompozícióiban erős formai és színkontrasztokat használt, ezek dinamikus feszültségére építette képeit.

Tóvári újabb és újabb festői feladatokat tűzött ki maga elé, például a 80-as években portrésorozatba kezdett, több kortársát – művészeket, orvosokat –, és magát is megörökítette. A Szigetköz festőjeként ismert, Mukácsy-díjas művész élete végéig a korábban megtalált témákat festette, amit a falusi élet jelenetei, a vízparti halászok küzdelmei, kikötött csónakok, hófedte tájak, verőfényes hegyoldalak, a tyúkudvar egyszerű témájának megannyi változata jelez.

A 90-es években visszatért festészetébe az ötvenes években megjelent komor téma, a halál, a szomorúság, a magány. Gyakran festett temetőket, a Krisztus siratása című képe például nagy feltűnést keltett, mert a vallásos témák nem jellemezték művészetét, csak az első időszakban festett néhány bibliai vonatkozású képet. Láthatóan számba vette addigi teljesítményét, tematikai, festészeti eredményeit. Késői művei még inkább a dekorativitás irányába mutatnak. Saját közvetlen környezetét festette, pl. csendéleteket, enteriőrt és műteremrészletet, s közben régi képeit, kompozícióit, szerkezeti-és színmegoldásait idézte fel. Egyre nehezebben mozgott, gyakran volt beteg, így ezek segítségével kívánta rekonstruálni az eredeti élményt, hogy nap mint nap új összefüggésekbe helyezze.    

Tóvári Tóth István eredendően figurális festő volt, az absztrahálás eszközét a látott valóság festői jelenségként való újraértelmezésére, a mondanivaló plasztikusabbá tételére használta. Tisztességesen megküzdött céljaival. Műveiben benne van a kor, a vidéki falusi és városi környezet atmoszférája, minden fontosabb alakja, épülete és tárgya, s persze a művész kiapadhatatlan vitalitása. A most megnyíló kiállítás magángyűjtemény anyagából kerül megrendezésre. E művek a művész életében is ritkán kerültek kiállításra, s a gyűjtő halálával hosszú ideig elérhetetlennek tűntek a közgyűjteményi bemutatás számára. A jubileumi alkalom végül megfelelő pillanatot kínált ehhez. Képei láttán egy Győrött és a régióban jól ismert mester új arcára ismerhetünk, és máris elkezdhetjük az életmű újraértékelését

címkék |
2009. január 09. | Forrás: Hírcity
Az Ön neve:
Az Ön e-mail címe:
Kinek küldi?
E-mail címe:

Hirdetés